0006 - Nanushka on vogue.com

A cimben kb. mindent el is mondtam. Véletlenül (na jo, annyira "véletlenül" azért nem lehet felkeveredni a vogue.com-ra) talaltam ra, ugyanis a vogue tumblrét néztem, ahol volt egy cikk és képsorozat a fejtetôn viselt kontyokrol (mintha ez valami nagy ujdonsag lenne... vagy én éltem sokat Parizsban??), és az azelôtti cikk felkeltette a figyelmemet, 31 days of sweaters. Ez mindig érdekes lehet, egy ilyen összeallitas, mert imadom a pulcsikat, és folytonos pulcsihianyban szenvedek (öhkm... senki ne kérdezze meg errôl a szekrényem véleményét). Es az elsô pulcsi, ami a cikkben szerepel? Nanushka zöld lurex pulcsija! Lehetünk-e ennél büszkébbek?

(forras: vogue.com)

0005 - BFW

BFW, avagy Budapest Fashion Week, vagy inkabb Day, de az igazi cime meg forditva van, FWB, bar a weeket igazan nem értem benne, meg persze oda kell elé tenni a TG-t, vagyis a szponzor nevét, de ez ne zavarjon senkit (fôleg ne engem), mivel példaul a new yorki is szponzoralt és a hivatalos neve Mercedes Benz Fashion Week (bar ott tényleg egy hétrôl van szo, nem egy naprol, de... de... haho, ideje pozitivnak lenni!)

Elég furcsa, hogy mennyi minden történt, és történik a hazai divatfronton, miota én eljöttem otthonrol, és mennyire érdekelne az egész, és részt kellene benne venni, hiszen mégiscsak hazai, magyar, és kicsi, mig itt külföldön annyira nagy és régi az egész, hogy lehetetlen (ami nem létezik) benne igazan részt venni. Es otthon még lehet valtoztatni, még lehet egy fontos szerephez jutni. Legalabbis ezt gondolom és érzem, innen messzirôl, a képeket, videokat nézve.

Tehat legyünk boldogok, mert végre elindult valami, végre valami, ami jo szinvonalban mûködik, hogy ujra tudod nézni a bemutatokat, hogy a fashion week Budapesten végre nem a régi és eléggé sznob és (valljuk be) ronda markaknak szol, na nem is nagyon ujaknak, a fiataloknak, hanem a mar befutottak és orszagosan ismert divathazaknak.

Pontosan 3 napja volt a fashion WEEK (én ezen jot fogok szorakozni), és igazabol eléggé lemaradtam rola, mert csak most talaltam ra véeletlenül a streaming videokra, és ezért is irok rola, mert eléggé pozitivan csalodtam bennük. Nem csak azért, mert videon meg lehet nézni az összes bemutatot, hanem mert elég jo minôségû, és amin a legjobban meglepôdtem, hogy végre a modellek megtanultak jarni, igaz még nem tökéletesen.

Amikor otthon voltam, akkor még csak a Marie Claire Fashion Day(s) volt, abbol is jol emlékszem a legelsôre (az Iparmûvészetiben), hogy mennyire probaltak profin megoldani, és mégsem. Azota jo iranyban haladt az egész, mar csak szét kellene huzni egy kicsit, hogy ne csak egy napos legyen.

Osszesen 6 divatbemutato volt (reggel 11-tôl este 9-ig), ami azért eléggé faraszto lehet mindenkinek, fôleg a hattérben dolgozoknak. Itt lehet megnézni a videokat.

A baj csak az, hogy akartam fotokat beilleszteni a kollekciokrol, de sajnos weboldalukon csak az ôszi-téli bemutatok fotoi talalhatok meg... Es itt veszett el a lelkesedésem. Addig is, éljenek a videok!

0004 - DIY

Néha ujra és ujra eszembejut, mennyire is szeretek (inkabb szerettem, még régen gimis, magyarorszagi idôkben, mikor azt ismertem legjobban Budapest közlekedésében, hogy melyik kézmûvesboltba hogyan lehet ejutni) kézzel késziteni dolgokat. Ez lehet egy étel, egy kép, egy butor, barmi, csak én csinalhassam, és késobb el tudjam rola mondani, hogy ezt bizony, én csinaltam. Persze ar-érték arany nem olyan jo, hiszen többe kerül megvenni a nyersanyagokat, mint mondjuk magat a kész arut egy boltban. Es a bolti gyakrabban azért szebb is, mint az én két kezem mûve.

Ihletet egy blogon talaltam, ahol Halloweenra készitettek egy fali dekoraciot, innen indult az egész. Amugyis folyton dekoraciot keresünk a falunkra, és mindig a "fehér lakasomra" gondolok, mikor barmilyen lakasbavalo hasznalati, dekoracios targyat veszek. Persze ez a lakas még csak a gondolataimban létezik, de mennyire boldog leszek majd, ha egyszer oda is eljutok, hogy elôre gondolkodtam! Es majd nem kell még több pénzt kiadni ilyenekre.
Szoval fehér, minimalista lakas, fekete-fehér kép.

Hozzavalok:

Festôvaszon (az eredeti blogbejegyzésben fat hasznaltak, de én azt sehol nem talaltam Londonban, pedig eléggé bejartam, de annyira nem ismerem még, fôleg nem hobbykellékes boltok terén...), festék (én feketét hasznaltam, de barmilyen szint lehet), fonal, kicsi (én 20 mm-eset hasznaltam) szögek, kalapacs, rajz a mintarol

Es akkor hogyan készul :

Feketére festettem a vasznat, ezutan meg kell varni, hogy megszaradjon.

Rahelyeztem az elôre megrajzolt mintat a vaszonra és a vonalat követve, beleütöttem a szögeket a vaszonba (nagyon ovatosan kell csinalni, hiszen nem szabad, hogy atszakadjon a vaszon, de a szögeknek stabilan kell allniuk, ezzel sok gondom is volt, folyton kiestek a szögek. Azért nem kell félni tôlük!)

Miutan az összes szög a vaszonban van, lassan letéptem a papirt a mintaval. Ovatosan, mert a szögek ilyenkor szeretnek kijönni a helyükrôl!

Végül a munka legélvezetesebb része, a fonal! A szögekre hurkolva elôször a körvonalon mentem végig, és utana a minta belsején.

Es voilà, a kész mû, amiben az a legjobb, hogy 3D-s.

S mivel a violinkulcs nem létezhet egyedül, elkészült a parja is, a basszus-. Gondoltam arra, hogy a masik fehér alapon fekete fonal lenne, de akkor tulsagosan is beleesnék a jin-jang mintakba, ami nem volt a célom. Mostmar csak meg kell talalni, hogy hogyan tesszük fel a falra!